A Vasvári Zsinagóga

A lakóházak közé ékelt épületet 1886-ban emelték, a Budapesti Talmud Egylet (Sász Chevra) számára. Az Egyletet 1842-ben alapította Fleischman Ede és Taub Gusztáv, azzal a céllal, hogy „talmudi és bibliai előadások tartásával a hagyományokat elhunyt tagok és alapítványozók emlékét kaddis-ima mondásával ápolja.” Ehhez az Egylet fenntartott egy tanintézetet, ami imaházul is szolgált, valamint az ekkor már 2000 kötetet számláló könyvtárnak is otthont adott. Naponta kétszer Talmud-, egyszer pedig tóraelőadást tartott az Egylet alkalmazásában álló két rabbi, melyeket a Magyar Zsidó Lexikon tanulsága szerint 1929-ben átlagosan százan látogattak. Meghívott előadóként a kor számos kiemelkedő talmudistája működött közre a Egylet munkájában. A hallgatók számának növekedése miatt ekkor építettek új tantermet a Vasvári Pál utcai épületben. Húsz-harminc fiatal talmudista kapott az Egylettől ösztöndíjat.

A kétszintes zsinagógát Felnner Sándor tervei alapján építették, a korai szecesszió jegyeit ötvözi a neogótikus és neoreneszánsz stílussal. A zsinagóga összeköttetésben állt az udvart U alakban körbefogó lakóházzal, ahol a Talmud Egylet tagjai, és a zsinagóga rabbijai éltek. A zsinagóga egykori tagja, a 107 éves korában elhunyt Somogyi néni elmondása szerint az első emeleti rabbilakásból közvetlenül lehetett a zsinagógaépületbe jutni. A jelenlegi konyha helyén pedig a szukoti sátor helye volt: a mennyezetet csigákra szerelt kötelekkel lehetett elmozdítani. A világháború után a közösség egyre zsugorodott, az épület pedig nagyon rossz állapotba került. A rendszerváltás óta több felújítási munka is zajlott: 1990-ben átfogó renováláson esett át, 2004-ben felújították a padokat, 2011-ben megújult, és díszburkolatot kapott az udvar, valamint belső felújítási munkák keretében korszerűsítették a villanyhálózatot és a mellékhelyiségeket.

2022-ben a zsinagóga belső terét gondos feltárás és tervezés után restaurálták, hogy visszaadják eredeti pompáját, még részletesebb kidolgozásában, a mai kor igényeinek is megfelelő megoldásokkal. A zsinagóga központi része a valódi arannyal díszített Tóraszekrény. Új ólomüveg ablakok kerültek a régiek helyére. A falak mintái aprólékos kézi festéssel készültek egy régi archív fénykép alapján, ami az 1920-as években készülhetett. Különleges megoldás a mozgatható bima (Tóraolvasó állvány) is. A világítás is igen modern. Az eredetinek megfelelő kandeláberek mellett az üvegkupolán át világító reflektorok, és a felfelé fordított halogén lámpák adják a pazar fényeket. A Tóraszekrény tetejét két nagyteljesítményű reflektor fénye emeli ki.

A zsinagóga közössége 1990-ben Oberlander Báruch rabbit kérte fel a közösség szellemi vezetésére. Munkája nyomán felvirágzott a zsinagóga élete, és a magyarországi zsidó reneszánsz egyik központjává vált.

A Budapesti Talmud Egylet hagyományait folytatva a zsinagógában 1998-től évekig működött Magyarország egyetlen jesivája (talmudi főiskola), a Pesti Jesiva. Magyar és külföldi bócherek (diákok) tanultak itt és készültek rabbinikus vizsgáikra.

Itt avatták 2003-ban rabbivá Köves Slomót (az EMIH vezetőjét) is és itt tanult és dolgozott Faith Asher, a Budavári zsinagóga rabbija is – sok-sok más tanuló mellett.

Emellett Chevra Misnajot (misna tanuló kör) működik, melyben minden nap, reggeli ima után az elhunytak emlékére Misnát tanulnak. Nagy népszerűségnek örvendenek a péntek esti és szombati istentiszteletek, és a különböző témákban szervezett előadások.